NEMZETKÖZI IRODALMI VERSENY   

EURÓPAI TÁRCA
2002

VISEGRÁDI TÁRCA
2002

A ZSÜRI ÖSSZETÉTELE:

cz

MILAN UHDE

MILAN UHDE, 1936. július 28-án született; apja jogász, anyja védőügyvéd. Az általános iskolát, majd a gimnáziumot Brünnben végezte, 1953-ban érettségizett, majd bölcsészkaron hallgatott cseh és orosz szakot. Egyetemi tanulmányait 1958-ban végezte el, majd a kötelező katonai szolgálatot követően 1970-ig a Host do domu (szabadon: Áldott vendég) c. irodalmi folyóirat szerkesztőjeként dolgozott. A lap megszüntetését követően szabadfoglalkozású író; 1972-től 1989-ig tiltott író. Aláírója a Charta 77 és a Polgári Szabadságjogok Mozgalma (Hnutí za občanskou svobodu) manifesztumának. 1990-től a cseh kormány kultuszminisztere, 1992-től 1996-ig a Cseh Nemzeti Tanács, illetve a Cseh Parlament Képviselőházának elnöke, 1996-tól a Polgári Demokrata Párt (ODS) parlamenti klubjának elnöke, később ugyanezen párt, majd a Szabadság Unió (US) képviselője. 1998-tól szabadfoglalkozású író. Verseskötetek, elbeszélések, filmforgatókönyvek, színházi művek és rádiójátékok, esszék és tárcák szerzője, többek között a Vávra király, A jóslat, avagy Bedřich, te angyal vagy, A pénzbeszedő, A fogorvos megkísértése, és más, idegen név alatt megjelentett mű - pl. Ballada a banditáért, Május meséje - írója, 1963-tól nős, két gyermek apja. Brünnben él, felesége az Atlantis, Kft. könyvkiadó ügyvezető igazgatója.

JAN TREFULKA

JAN TREFULKA, *1929. május 15, Brno, prózaíró és irodalomkritikus. Irodalomelméletet és esztétikát hallgatott a Károly Egyetem Bölcsészettudományi Karán, az egyetemről azonban politikai okokból kizárták. Különböző munkahelyeken dolgozott, többek között kétkezi munkásként. A husáki normalizáció idején az ellenzéki kultúra egyik képviselője, szamizdatban és külföldön publikál. 1990-től Morvaországi és Sziléziai Írók Szövetségének elnöke. Első prózáiban korunk hétköznapjainak lélektani problémáival foglalkozott (És hullott rájuk a boldogság, Nem minden szarka farka tarka... c. novelláiból film is készült). A hetvenes és nyolcvanas években született regényei (Bolondokról csak jót, A felháborodás bűne, A nagy lakodalom, Megcsalva és elhagyatva) a társadalmi helyzetből fakadó dezillúziónak, a hétköznapok bevett szokásai elleni lázadásnak, az emberi méltóság keresésének, illetve a hit válságának problémáival foglalkozik. Jellegzetesen entellektüel prózájában a cselekményesség alárendelt szerepet játszik a gondolatisággal, írói eszmeiséggel szemben. Trefulka művét az irodalomtörténet Oldřich Mikulášek és Jan Skácel költészetének prózai ellenpólusaként tartja számon.

JIŘÍ STRÁNSKÝ

JIŘÍ STRÁNSKÝ, 1931. augusztus 12-én született Prágában, prózaíró, forgatókönyvek szerzője, műfordító, Jan Malypetr unokája. Gyermekkorától tevékeny cserkész, 1945-ben a fegyveres Prágai Felkelés legifjabb résztvevője. Érettségi után egy propagációs üzem alkalmazottja, 1953-60 között politikai fogoly. Szabadon bocsátását követően kétkezi munkásként keresi kenyerét, a hatvanas években dramaturg, külső munkatársként dolgozik együtt a cseh filmszakmával és televízióval. 1974-76 között ismét bebörtönzik. 1990-92 között a Cseh Irodalmi Alap külügyi osztályának vezetője, 1992-től a Nemzetközi PEN Klub Cseh Központjának elnöke. Műveinek túlnyomó része tárcái mellett az életrajzi ihletésű próza, témáját gyakran meríti az ötvenes évek kommunista börtöneinek világából, illetve a cseh határmenti területek háborút követő betelepítésének időszakából (Boldogság c. elbeszélés-gyűjteménye, Megvadult ország c. regénye); A blaníki lovagok c. rádiójáték és több filmforgatókönyv szerzője. Angolból fordít.

pl

ANDRZEJ JAGODZINSKI

1954. október 16-án született
- 2002 márciusától a "Visegrád Fesztivál 4+" Társulás elnöke a visegrádi "4+" fesztivál elnöke (Boroszló, Olmütz, Pécs, Eperjes + Ungvár)
- 1996 januárjától 2001 novemberéig a prágai Lengyel Intézet igazgatója
- 1993-1996 között a "Gazeta Środkowoeuropejska" havilap szerkesztőbizottságának tagja (a V4 országok legfontosabb napilapjainak mellékleteként jelenik meg)
- 1991-1996 között a lengyel "Gazeta Wyborcza" napilap külföldi tudósítója
- 1989-1991 között a "Gazeta Wyborcza" újságírója
- 1988-1990 között szabadfoglalkozású újságíró
- 1978-tól folyamatosan fordít cseh és szlovák irodalomból (többek között Havel, Kundera, Hrabal, Kohout, Škvorecký, Fischl, Mitana)

Iskolái
- 1969-1973 Gimnázium (Włocławek)
- 1973-1978
Varsói Egyetem, szláv filológia,

Díjak
1986 - Lederer-díj (lengyel-cseh)
1988 - "Solidarity" cultural-díj
1989 - "Literatura na świecie"-díj

LESZEK ENGELKING

sk

MARIÁN HATALA

Első verseskötete "Eseményeim" (1990) címmel a müncheni PmD kiadónál jelent meg, melyet három további versgyűjtemény követett: "Csendélet éjjeli kiáltásokkal" (1993), "Minden bánatom és egyéb kicsapongásaim könyve" (1996), illetve a "Martin Hatala verseskötete 41 vers alcímmel" (1999). Kiadó és műfordító, németből fordít, 1995-1997 között három cseh-szlovák költőtalálkozó szervezője "Költészet a határon" címmel. Jelenleg a cseh-szlovák MOSTY (HIDAK) hetilap főszerkesztője.

VASIĽ DACEJ

1936. január 14-én született Výravában (medzilaborcei járás). A Bölcsésztudományi Kart 1959-ben végezte, Eperjesen. Az eperjesi Szlovák Pedagógiai Könyvkiadóban szerkesztőként ukrán irodalommal foglalkozott. Az 1968-as eseményekben tanúsított politikai magatartása miatt üldözték, nem publikálhatott. Alkalmi munkákból élt, segédmunkásként különböző helyeken dolgozott. 1980-82 között az eperjesi Ukrán Nemzeti Színház dramaturgja. 1982-ben elbocsátják, Pozsonyba költözik, és az irodalomnak szenteli életét. Vasiľ Dacej szlovákul és ukránul ír, több elbeszélés-gyűjtemény, színdarab és regény szerzője. Az ukrán és a szlovák rádióban mintegy két tucat darabját mutatták be. A Szlovákiai Ukrán Írók Nemzeti Szövetségének tagja, jelenleg a Szlovákiai Írószövetségek Társulásának elnöke.

hu

ISTVÁN TURCZI

Turczi István (1957) Költő, író, műfordító, a Parnasszus c. költészeti folyóirat alapító főszerkesztője. A Magyar Írószövetség választmányának tagja, a Költői Szakosztály titkára. A dunántúli kisvárosban, Tatán született költő, aki egyetemi évei óta Budapesten él, eddig 10 verseskötetet, 2 regényt, több drámát és rádiójátékot írt. Műfordítóként is jegyzett alkotó, a finn, az izraeli és az ausztrál költészet és próza jeleseit rendszeresen mutatja be önálló kötetekben, antológiákban egyaránt.

ÉVA TÓTH

1939-ben született. Magyar, spanyol és francia szakot végzett. Versei, esszéi és kritikái a hazai és a külföldi sajtóban 1959-től jelennek meg. Magyar szerzők antológiáit rendezte sajtó alá. Spanyol nyelvre fordít.
Díjai:
Salvatore Quasimodo-díj, 1996
Arany János-díj, 1997
Csokonai-díj, 2001
József Attila-díj, 2002.